Majdnem nekrológ

Ezt a bejegyzést két irányba is el akarom vinni, mert nekem nem is elég egy... Illetve kettő sem elég, de most kivételesen beérem ennyivel.

Az első irány:

Nem is oly régen meghalt a ... laptopom. Fájt. De tényleg. Már régebben is követett el öngyilkos akciókat, de ez most komoly volt, illetve először annak tűnt. Éppen boldog perceinket töltöttük együtt, mikor is elsötétült a szeme, és többet nem mozdult. Közölték, hogy az alaplappal van probléma, így menthetetlen. Szervdonorként került volna hasznosításra, mire valami szerencse folytán (de ugye tudjuk, hogy véletlenek nincsenek, csak Aslan), meglelték az apró forrasztási hibát az alaplapon, így a Drágám visszatért hozzám. Ennek a sztorinak, annyi köze van a "majdnem nekrológhoz", hogy írni akartam egyet a laptopomról, mikor elhunytnak nyilvánították. Hívjatok szentimentálisnak (vagy más kevésbé kecsegtető jelzőnek), de több időt töltöttem vele együtt az utóbbi két évben, mint bárkivel... vagy bármivel... vagy magammal...
Anyway, welcome back Baby!

A második irány:

Valljuk be, a blog is halódott. Kb. fél évig volt Csipkerózsika álomban, csak nem jött semmilyen herceg, hogy lesmacizza... Kénytelen voltam én...... Khm... Ne akarok beszélni róla...

Anyway, welcome back Babies!

U.i.: Aki nem érti, az így járt. :P Miért, az életet elmagyarázza bárki is???